Otok Krk
Krk a Földközi-tenger legészakibb szigete, amely a Kvarner-öbölben található. Az Adria legnagyobb szigete, területe 409,9 négyzetkilométer. A sziget körül mintegy húsz kisebb szigetecske található, valamint sziklák és zátonyok. Krk-en található a legtöbb lakott település, összesen 68. A lakosok száma a szigeten - a 2011-es népszámlálási adatok szerint - 19383 fő.
Éghajlat, növény- és állatvilága: Krk a mérsékelt és enyhe mediterrán éghajlati övezetben helyezkedik el. Nyáron az átlaghőmérséklet 23°C, a tenger középhőmérséklete a június és szeptember közötti időszakban 20°C. A leggyakoribb szelek a bóra, a jugó és a misztrál. A sziget északi és dél-keleti részén a jugó fúj gyakrabban, a középső valamit az északi területeken pedig a bóra a domináns szél.
Krk Európa legnaposabb területei közé tartozik az évi 2500 napos órájával. A változatos domborzat és a kedvező klimatikus feltételek mintegy 1400 különböző növényfajta fejlődéséhez járulnak hozzá. A sziget középső és nyugati részén erdők, szőlőhegyek és olíva ültetvények találhatók, valamint mediterrán zöldség- és gyümölcstermesztés zajlik. A sziget északi és déli részét köves területek és legelők jellemzik. A krk-i táj különlegességét a Baška-völgy feletti mészkő fennsíkokon fennmaradt és megőrzött teraszos szárazfalak (gromače) és az egykori pásztorok területei adják.
A domborzatot mészkő jellemzi, érdekes alakzatokkal, barlangokkal, cseppkőbarlangokkal (pl. a Biserujka a közeli Dobrinjnál), karszt vízelnyelőkkel és karrmezőkkel.
A sziget középső részén termékeny földterületek találhatók. A part számos lagúnával, öblökkel és kavicsos strandokkal tagolt.
Madártani érdekesség: a Prvić-sziget, valamint Krk partvidékének észak-keleti, meredekebb része a fakó keselyű (Gyps fulvus) élőhelye.
Éghajlat, növény- és állatvilága: Krk a mérsékelt és enyhe mediterrán éghajlati övezetben helyezkedik el. Nyáron az átlaghőmérséklet 23°C, a tenger középhőmérséklete a június és szeptember közötti időszakban 20°C. A leggyakoribb szelek a bóra, a jugó és a misztrál. A sziget északi és dél-keleti részén a jugó fúj gyakrabban, a középső valamit az északi területeken pedig a bóra a domináns szél.
Krk Európa legnaposabb területei közé tartozik az évi 2500 napos órájával. A változatos domborzat és a kedvező klimatikus feltételek mintegy 1400 különböző növényfajta fejlődéséhez járulnak hozzá. A sziget középső és nyugati részén erdők, szőlőhegyek és olíva ültetvények találhatók, valamint mediterrán zöldség- és gyümölcstermesztés zajlik. A sziget északi és déli részét köves területek és legelők jellemzik. A krk-i táj különlegességét a Baška-völgy feletti mészkő fennsíkokon fennmaradt és megőrzött teraszos szárazfalak (gromače) és az egykori pásztorok területei adják.
A domborzatot mészkő jellemzi, érdekes alakzatokkal, barlangokkal, cseppkőbarlangokkal (pl. a Biserujka a közeli Dobrinjnál), karszt vízelnyelőkkel és karrmezőkkel.
A sziget középső részén termékeny földterületek találhatók. A part számos lagúnával, öblökkel és kavicsos strandokkal tagolt.
Madártani érdekesség: a Prvić-sziget, valamint Krk partvidékének észak-keleti, meredekebb része a fakó keselyű (Gyps fulvus) élőhelye.
