Primošten
Primošten régen sziget volt, és sikerült megőriznie a középkori mediterrán halászfalu hangulatát és annak minden építészeti jellegzetességét. Az egykori sziget legmagasabb pontján lévő sv. Juraj (Szent György) szinte uralja a várost, a Gospa od Milosti (Irgalmas Miasszonyunk) templom és a sv. Roko (Szent Rókus) kápolna pedig ugyancsak figyelemfelkeltőek.
Természetes módon védett a szelektől; kőfalakban termő szőlőskertek veszik körül; a hegyek lábánál található a Kremik kikötő, amely teljes mértékben egyedülálló az Adrián. Különleges élményben lehet része, ha megnézi a Babić szőlőültetvényt, ahol a szőlő a puszta földön terem a köveken, bizonyítékaként annak, hogy az ember még a legzordabb tájat is termékennyé képes tenni. A várostól északra, a Raduča félszigeten szállodák és strandok várják a turistákat rengeteg szolgáltatással egy fenyőerdőben.
A város viharos történelme az időszámításunk előtti VII. században kezdődött. A horvát Primošten név először 1564-ben bukkan fel, és várost azóta is így ismerik. A sziget a településsel már akkor is védőfallal volt körülvéve. A szárazfölddel a kapcsolat egy nyitható fahíd volt, de később egy mólóval csatlakozott, mintegy hídként, a város a szárazföldhöz. A település innen kapta a Primošten nevet, ami a horvát primostiti (áthidal) igéből származik.
Napjainkban Primoštent mint olíva olaj és a bortermelő vidéket ismerik. A szőlőskertekben a Babić szőlő a puszta földön terem, köveken (ez a primošten-i csipke), és a több kilométer hosszan húzódó kőfalak bizonyítják az emberek kemény munkáját és kitartását. Ennek a fényképét tették ki a New York-i Egyesült Nemzetek épületében is. Már az időszámításunk előtti VIII. századtól termesztenek szőlőt ezen a területen, a szőlőskerteket az illír és a liburn törzsek telepítették. A hagyományt a görögök és a rómaiak folytatták, majd a VII. századtól a horvátok is.
A modern Primošten hemzseg a szűk, macskaköves utcákban elszórt élénk üzletektől, kis boltoktól és ajándékboltoktól, nyáron pedig sport- és szórakozási lehetőségekben bővelkedik. Mindez a turisták minden igényét kielégíti, és felejthetetlen élményeket nyújt számukra.
Az idelátogatók az év minden szakában élvezhetik az enyhe és egészséges mediterrán éghajlatot az évi 2600 napos órával és a kellemes átlaghőmérsékletével, amely télen 7°C, nyáron pedig 25°C.
Természetes módon védett a szelektől; kőfalakban termő szőlőskertek veszik körül; a hegyek lábánál található a Kremik kikötő, amely teljes mértékben egyedülálló az Adrián. Különleges élményben lehet része, ha megnézi a Babić szőlőültetvényt, ahol a szőlő a puszta földön terem a köveken, bizonyítékaként annak, hogy az ember még a legzordabb tájat is termékennyé képes tenni. A várostól északra, a Raduča félszigeten szállodák és strandok várják a turistákat rengeteg szolgáltatással egy fenyőerdőben.
A város viharos történelme az időszámításunk előtti VII. században kezdődött. A horvát Primošten név először 1564-ben bukkan fel, és várost azóta is így ismerik. A sziget a településsel már akkor is védőfallal volt körülvéve. A szárazfölddel a kapcsolat egy nyitható fahíd volt, de később egy mólóval csatlakozott, mintegy hídként, a város a szárazföldhöz. A település innen kapta a Primošten nevet, ami a horvát primostiti (áthidal) igéből származik.
Napjainkban Primoštent mint olíva olaj és a bortermelő vidéket ismerik. A szőlőskertekben a Babić szőlő a puszta földön terem, köveken (ez a primošten-i csipke), és a több kilométer hosszan húzódó kőfalak bizonyítják az emberek kemény munkáját és kitartását. Ennek a fényképét tették ki a New York-i Egyesült Nemzetek épületében is. Már az időszámításunk előtti VIII. századtól termesztenek szőlőt ezen a területen, a szőlőskerteket az illír és a liburn törzsek telepítették. A hagyományt a görögök és a rómaiak folytatták, majd a VII. századtól a horvátok is.
A modern Primošten hemzseg a szűk, macskaköves utcákban elszórt élénk üzletektől, kis boltoktól és ajándékboltoktól, nyáron pedig sport- és szórakozási lehetőségekben bővelkedik. Mindez a turisták minden igényét kielégíti, és felejthetetlen élményeket nyújt számukra.
Az idelátogatók az év minden szakában élvezhetik az enyhe és egészséges mediterrán éghajlatot az évi 2600 napos órával és a kellemes átlaghőmérsékletével, amely télen 7°C, nyáron pedig 25°C.
