TERMÉSZETI ÉS NEMZETI PARKOK - Horvátország
Természeti és nemzeti parkok, gyönyörű természeti és nemzeti parkok a szállodák közelében, mobilházak, Brioni, Kornati, Mljet sziget, Krka, Paklenica, Velebit, Horvátország
Horvátország természeti és nemzeti parkjai.
NEMZETI PARKOK
Brioni
sziget-csoport és Nemzeti Park (1983 óta) Istra nyugati partja előtt. Brijonit három sziget alkotja továbbá számos szigetecske és zátonyok. A szigetek partjai nagyon változatosak. A földrajzi elhelyezkedés miatt Brijoni a sajátos enyhe éghajlatáról ismert; a telek enyhék 6 °C átlaghőmérséklettel, nyáron pedig az átlaghőmérséklet 22,8 °C körül mozog. Növényvilága igen gazdag: babér, olajfák, fenyőfák és rozmaring találhatóak itt.
Kornati
A legnagyobb szigetcsoport az Adriai-tengeren, mely 147 szigetből, szigetecskéből és zátonyból áll. Hossza 35 km, szélessége pedig 16 km. A telek enyhék (7,3 °C), a nyári levegő hőmérséklete pedig nem haladja meg a 33 °C fokot. A Kornati-szigetek az egyik halakban leggazdagabb vidék az Adriai-tengeren.
Krka
Dalmácia legnagyobb folyója; forrása a Dinara-hegység lábánál található és Sibenik közelében ömlik a tengerbe. A folyó egy kanyonban folyik, mely eléri a 200 méter mélységet is, az áramlás következtében még vizeséseket is gerjeszt.
Mljet
Dubrovniktól délnyugatra fekszik Mljet szigete. Nyugati részén egy Nemzeti Park helyezkedik el két mély öböllel, melyeket a nagyon szűk nyílt tengeri kapcsolata miatt tavaknak is neveznek; különleges mediterrán növényzet, értékes antik műemlékek és egy XII. századi bencés kolostor a szigetecske tavának közepén - az öbölben.
A Mljet tavak vizeiben felfedezték a legősibb és legnagyobb (50 cm) mostanság már ismert típusú medúzát.
Az éghajlat jellemzően mediterráni; az átlagos januári hőmérséklet 8,7 °C, júliusban pedig 24 °C.
Paklenica
Legismertebb a hegymászó lehetőségei miatt. 1949-ben Nemzeti Parkká nyilvánították, területe 102 km2.
Plitvicei tavak
16 különböző, egymással összekötött tó alkotja. A legmagasabban fekvő tó a Proščansko. Decemberben és januárban a tavak általában befagynak. 1949-ben nyilvánították Nemzeti Parkká, területe 295 km2.
Risnjak
Hegytömb és Nemzeti Park (1953 óta) a Gorski Kotor nyugati részén. Nemzeti Parkká 1953-ban nyilvánították. Az éghajlat jellemzően hegyvidéki, az évi átlaghőmérséklet 6,5 °C fok.
Velebit
A leghosszabb hegység Horvátországban (145 km). A Velebit legmagasabb csúcsa a Mali Rajinac, mely 1.699 méter magas. A Velebit alatt a Sv. Rok névű alagút épül, melyen keresztül halad majd egy autópálya.
TERMÉSZETI PARKOK
Biokovo
Impozáns sziklás hegység a tenger közelében a makarskai Riviéra fölött, gazdag növény- és állatvilág jellemző rá, valamint csodálatos kilátás.
Kopaški rit
Nagy természetes lápvidék a Dráva és Duna folyók torkolatánál, rendkívül gazdag és változatos növény- és állatvilágal, főképp a halak és a vízi madarak jellemzőek itt. A sűrű erdőkben pedig szarvas és vaddisznócsordák rejtőszködnek.
Lonjsko polje
Mocsaras terület a Száva folyó mellett, Siska és Novo Gradiško között. Európa egyik legnagyobb fenmaradt mocsárvidéke hatalmas tölgyerdőkkel.
Medvednica
Hegység közvetlenül a főváros Zagreb mellett. A fenmaradt hatalmas bükk és fenyőerdők, valamint a rengeteg természeti látnivaló (barlangok, vízesések, kanyonok) miatt Medvednica Zagreb fő rekreációs területe.
Telašćica
A Dugi-sziget délnyugati részén, közép Dalmáciában található, több azonos nevű öböllel, mely a hajósok körében igen népszerű találkozóhely. Az öbölben számos gyönyörű szigetecske található, közvetlenül a tenger mellett pedig egy sós tavacska. A nyílt tenger felé találhatóak a legnagyobb horvát sziklák, melyek elérhetik akár a 180 m magasságot is.
Horvátország természeti és nemzeti parkjai.
NEMZETI PARKOK
Brioni
sziget-csoport és Nemzeti Park (1983 óta) Istra nyugati partja előtt. Brijonit három sziget alkotja továbbá számos szigetecske és zátonyok. A szigetek partjai nagyon változatosak. A földrajzi elhelyezkedés miatt Brijoni a sajátos enyhe éghajlatáról ismert; a telek enyhék 6 °C átlaghőmérséklettel, nyáron pedig az átlaghőmérséklet 22,8 °C körül mozog. Növényvilága igen gazdag: babér, olajfák, fenyőfák és rozmaring találhatóak itt.
Kornati
A legnagyobb szigetcsoport az Adriai-tengeren, mely 147 szigetből, szigetecskéből és zátonyból áll. Hossza 35 km, szélessége pedig 16 km. A telek enyhék (7,3 °C), a nyári levegő hőmérséklete pedig nem haladja meg a 33 °C fokot. A Kornati-szigetek az egyik halakban leggazdagabb vidék az Adriai-tengeren.
Krka
Dalmácia legnagyobb folyója; forrása a Dinara-hegység lábánál található és Sibenik közelében ömlik a tengerbe. A folyó egy kanyonban folyik, mely eléri a 200 méter mélységet is, az áramlás következtében még vizeséseket is gerjeszt.
Mljet
Dubrovniktól délnyugatra fekszik Mljet szigete. Nyugati részén egy Nemzeti Park helyezkedik el két mély öböllel, melyeket a nagyon szűk nyílt tengeri kapcsolata miatt tavaknak is neveznek; különleges mediterrán növényzet, értékes antik műemlékek és egy XII. századi bencés kolostor a szigetecske tavának közepén - az öbölben.
A Mljet tavak vizeiben felfedezték a legősibb és legnagyobb (50 cm) mostanság már ismert típusú medúzát.
Az éghajlat jellemzően mediterráni; az átlagos januári hőmérséklet 8,7 °C, júliusban pedig 24 °C.
Paklenica
Legismertebb a hegymászó lehetőségei miatt. 1949-ben Nemzeti Parkká nyilvánították, területe 102 km2.
Plitvicei tavak
16 különböző, egymással összekötött tó alkotja. A legmagasabban fekvő tó a Proščansko. Decemberben és januárban a tavak általában befagynak. 1949-ben nyilvánították Nemzeti Parkká, területe 295 km2.
Risnjak
Hegytömb és Nemzeti Park (1953 óta) a Gorski Kotor nyugati részén. Nemzeti Parkká 1953-ban nyilvánították. Az éghajlat jellemzően hegyvidéki, az évi átlaghőmérséklet 6,5 °C fok.
Velebit
A leghosszabb hegység Horvátországban (145 km). A Velebit legmagasabb csúcsa a Mali Rajinac, mely 1.699 méter magas. A Velebit alatt a Sv. Rok névű alagút épül, melyen keresztül halad majd egy autópálya.
TERMÉSZETI PARKOK
Biokovo
Impozáns sziklás hegység a tenger közelében a makarskai Riviéra fölött, gazdag növény- és állatvilág jellemző rá, valamint csodálatos kilátás.
Kopaški rit
Nagy természetes lápvidék a Dráva és Duna folyók torkolatánál, rendkívül gazdag és változatos növény- és állatvilágal, főképp a halak és a vízi madarak jellemzőek itt. A sűrű erdőkben pedig szarvas és vaddisznócsordák rejtőszködnek.
Lonjsko polje
Mocsaras terület a Száva folyó mellett, Siska és Novo Gradiško között. Európa egyik legnagyobb fenmaradt mocsárvidéke hatalmas tölgyerdőkkel.
Medvednica
Hegység közvetlenül a főváros Zagreb mellett. A fenmaradt hatalmas bükk és fenyőerdők, valamint a rengeteg természeti látnivaló (barlangok, vízesések, kanyonok) miatt Medvednica Zagreb fő rekreációs területe.
Telašćica
A Dugi-sziget délnyugati részén, közép Dalmáciában található, több azonos nevű öböllel, mely a hajósok körében igen népszerű találkozóhely. Az öbölben számos gyönyörű szigetecske található, közvetlenül a tenger mellett pedig egy sós tavacska. A nyílt tenger felé találhatóak a legnagyobb horvát sziklák, melyek elérhetik akár a 180 m magasságot is.
