Otok Korčula

Korčula-sziget, régóta tartó turisztikai hagyományok, dalokban úgy énekelték meg, mint egy kőbe zárt álom vagy a tenger habjából született Aphrodité, Lumbarda, Dél-Dalmácia, Horvátország

MIÉRT KÖTELEZŐ ELLÁTOGATNI KORČULÁRA?

A gazdag hagyományokkal rendelkező város a reneszánsz építészet egyik legszebb példája. Korčula városában minden nyáron számos kulturális eseményt és egyéb rendezvényt tartanak, például a híres lovagi felvonulást, a dalmát harmónia-éneklést és az évente megrendezésre kerülő, nézőcsalogató vallási körmeneteket.

Korčula férfi és női lakosai egyaránt kedvelik a helyi italokat és a jó ételeket. A régi városrész hangulata olyan különleges, hogy egyáltalán nem meglepő, hogy a XVII. században ezt a verssort írták róla: Te vagy a világ dísze, varázslatos Korčula...

Korčula az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori város a Földközi-térségben, történelme pedig régre nyúlik vissza és igen érdekes. Gazdag régészeti leletek tanúskodnak a város ősi gyökereiről: a sziget már az időszámításunk előtti harmadik században lakott volt (akkor a görögök éltek itt), de talán már korábban is.
A görögök nevezték el Korkyra Melainának - Fekete Korčula - a sűrű fenyőerdő sötét látványa miatt. A legenda szerint Poszeidón isten ide hozta imádott nimfáját, Korkyrát, egy másik legenda szerint viszont Korčulát a trójai hős, Antenor alapította, amikor megszökött az elpusztult Trójából.

A görögök és a rómaiak után, majd később, a VII. században északról érkező horvátok telepedtek le itt. A fallal körülvett város történelmének kezdetei a XIII. század elejére tehetők, és leírásuk az 1214-ben íródott Korčula város és sziget Statútumában (alapító okirat) olvasható. A Statútum az egyik legrégebbi városi alapokirat Európában.

Korčula mindig is fontos tengeri átkelőhely volt. Ma is és a múltban is mindig a tengerészek, hajóépítők, kőfaragók és művészek városa volt, ezen kívül a híres Marco Polo szülőföldje.
A város utcái Korčula gazdag örökségét tárják fel: a XV-XVI. században épült Szent Márk székesegyházat, a legrégebbi, XIV. századból származó Szent Péter templomot, az Apátok Kincstárát, a Városi Múzeumot, reneszánsz palotákat, a Városházát és Rektori Bíróságot, a Szent Mihály templomot, a Mindenszentek templomát és a Tornyot, ahová Marco Polo-t a genovaiak bebörtönözték. A középkorban a várost magas falak és tornyok vették körül, hogy megvédjék mind a tenger, mind pedig a szárazföld felől.

Az ősi vallási szokásokat három szövetség őrizte meg, a legrégebbi 1301-ben alakult, de mindegyiknek megvan a maga saját kulturális és művészeti gyűjteménye. Korčulában a férfiak és a nőik is egyaránt, méltán büszkék a Moreška nevű ősi kard-táncukra, mely régebben ugyan az egész Földközi-térségre jellemző volt, de több mint 400 éve már csak Korčulán adják elő. Nem meglepő módon ez minden évben igen nagy turisztikai attrakció.

Korčula városa, a lakosok száma: 3000 fő

Korčula városa a tenger partján fekszik a Korčula-sziget észak-keleti végén. A régi középkori városrész egy kis ovális félszigetre épült, a barokk külváros a régi városfal alatt húzódik, az újabb negyedek pedig a part mentén találhatók, a régi óvárostól keletre és nyugatra. Ma a városnak körülbelül 3000 lakosa van, legtöbbjük az új városrészekben él. Korčula a közigazgatási központja Korčula Városnak, amely a várost, a sziget egy részét és négy falut (Zrnovo, Pupnat, Cara és Racisce) foglal magában, összesen mintegy 6000 lakossal. Korčulán számos szociális, kulturális, gazdasági és egészségügyi intézmény és szervezet található: óvoda, általános és középiskola (gimnázium), múzeum, könyvtár, egészségügyi központ, utazási irodák, bankok, gyógyszertárak, szállodák, hajógyár, üzletek, éttermek, és így tovább. Kóruséneklést és néptáncot segítő előadóművészeti és kulturális szervezeteknek is otthont ad, de sportszövetségek ugyanúgy találhatók itt.


A fallal körülvett régi város, halszálkamintába rendezett utcáival, amelyek lehetővé teszik ugyan a levegő szabad áramlását, de védenek az erős szél ellen, szorosan egy hegyfokra épült, amely a sziget és a szárazföld között húzódó keskeny tengerszorost vigyázza. A XVIII. századig tilos volt a falakon kívül építkezni, és a fa felvonóhidat is csak 1863-ban cserélték ki. Marco Polo az a világhírű XIII. századi személy, akinek a nevével Korčulát összekapcsolják.
A tornyokkal és falakkal körbevett város földrajzi elhelyezkedésével együtt a stratégiailag fontos szerepet hangsúlyozza, és a távoli megfigyelő számára a város úgy néz ki, mint egy erőd.

Korčula a történelmi és kulturális értékek miatt mindig fontos volt, de a város emellett a sziget közigazgatási és vallási központja is volt - számos speciális tulajdonsága miatt vált Korčula az egyik történelmi horvát várossá.

Korčula egyik látványossága, amely miatt napjainkban oly népszerű a város, a Moreška lovagi torna, ahol a fekete és a fehér király - Osman és Moro - küzdenek meg egy lány - Bule - szerelméért. Az évszázadok városi harmóniát, házakat, palotákat, tereket, felvonulásokat, a Moreška játékot, vendégszerető lakosságot adtak Korčulának, valamint összefonódó és viharos történelmet, amelynek zömében a város uralkodott.
Korčula közigazgatási területének minden települése gazdag természeti és történelmi értékekkel bír.

Vela Luka, a lakosok száma: 5000 fő

Vela Luka a legnagyobb város a szigeten. A település közel 5000 lakosú, Korčula városától a sziget autóútján haladva, ami itt ér véget, 42 km-re található. A város a XIX. század elején kezdett kialakulni egy mély védett öbölben. Számos szálloda található itt, valamint a reumás betegségeket gyógyító illetve rehabilitációs Kalos egészségügyi központ. A lakosok halászok, vagy a mezőgazdaságban illetve a turizmusban dolgoznak, de itt található a Greben hajógyár és a Jadranka halfeldolgozó, valamint számos kisebb ipari üzem is.

Érdekességek a Kulturális Központ, ami egy felújított barokk épületben kapott helyet, vagy a régi Kastel nyári lak, de található itt egy szép őskori régészeti gyűjtemény a közeli Vele Spilje neolitikumi helyszínről, valamint a város környéki római településekről.